Szupergyors Internet Program (SZIP)

Projekt címe: Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése
Projekt azonosító száma: GINOP-3.4.1-2015


Háttér és célok

A Kormány a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia célkitűzéseként, összhangban az Európai Unió Digitális Menetrendjével vállalta, hogy 2020-ra minden háztartás számára elérhető legyen a legalább 30 Mbps sebességű interneteléréshez való hozzáférés lehetősége és hogy a háztartások legalább 50%-ában 100 Mbps-os internet-hozzáférés álljon rendelkezésre. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai irányításával a célok operatív megvalósítására a Szupergyors Internet Program (SZIP) megalapítására a KIFÜ-ben került sor 2014-ben, a 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozattal.

Feladatok és szervezet

A megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban a Program feladatai között szerepel az országos internetlefedéshez szükséges fejlesztések előkészítése, beleértve a távközlési piaci és területi felméréseket, a stratégiai-, pénzügyi- és infrastrukturális-, valamint a fejlesztési tervezést, gazdasági vizsgálatokat, a felmerülő pályáztatások előkészítését, a pályázatok részletes műszaki anyagainak kidolgozásával, a pályáztatás lebonyolításával, a beérkező pályázatok kiértékelésével, és a támogatási döntések előkészítésével. A Program alapvető küldetése, hogy a kidolgozás során mindvégig figyelemmel kísérje, ellenőrizze, elakadás esetén támogassa a kivitelezést végző piaci cégek munkáját, illetve, hogy a kivitelezés során végig megfelelően informálja a projekt haladásáról, a felmerült kérdésekről és problémákról a Program minisztériumi szintű irányítását és felügyeletét ellátó szervezeteket és a rajtuk keresztül a közvéleményt.

A Program szervezeti felépítése: 

  • SZIP Programiroda
  • Felügyelőmérnöki feladatcsoport: megvalósítás ellenőrzésére és támogatására kialakított felügyelőmérnöki hálózat (FEM) működtetése 
  • Fejlesztési feladatcsoport: pályázatok előkészítése és a HTMR (Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer) működtetése

Eredmények, jövőbeli kihívások

A Program indulásakor a 2015-ben végrehajtott internet-ellátottsági felmérés (ún. mapping) szerint közel 1 millió igényhely legalább 30 Mbps sebességű (szélessávú) internetlefedésére volt szükség, ami jelentős tervezői és kivitelezői kapacitások igényét vetítette előre. Az Európai Digitális menetrendben vállalt NGA (újgenerációs hozzáférés) lefedést kiemelten az ellátatlan, gazdaságilag kevésbé fejlett, alacsonyabb népsűrűségű, aprófalvas, elszórt tanyás és ritkán lakott hegyvidéki területre kellett megtervezni. A cél eléréséhez szükséges valamennyi pályázat kiírásakor kiemelt szempont volt a piaci verseny élénkítése, a kis- és közepes vállalkozások segítése és a technológiasemleges kiírások előkészítése.

A lebonyolítási modell újszerű, innovatív eleme a tervezés és a kivitelezés teljes folyamatának követésére és ellenőrzésére létrehozott Hálózatfejlesztés Támogató és Monitoring Rendszer (HTMR) amely teljesen elektronizált, környezettudatos folyamatkövetést és együttműködést biztosít. A Program a sikeres megvalósítás érdekében az alábbi folyamatok mentén halad, pályázati ciklusonként az előtervezéstől ismétlődve:

mapping –> előtervezés –> üzleti terv kidolgozása -> pályáztatás -> megvalósítás -> ellenőrzés.

A kiinduláshoz szükséges alapadatbázis a szélessávú internet lefedettség mérés (mapping) keretében, szolgáltatói önbevallással jött létre 2015-ben, amelyet azóta már kétszer megismételt on-line önkéntes szolgáltatói adatközlés (2018 és 2019-ben) követett. A hálózati topológiák pályázati mintatervei a Magyarországon legelterjedtebb NGA technológiára, FTTH, HFC és VDSL2 megoldásokra készült. Az üzleti tervezés a dinamikus üzleti modell (DÜM) segítségével, teljes 10 éves költség (TCO) figyelembevételével történt. A projektek szakmai felügyeletét a SZIP Programiroda 33 fős távközlési-, gazdasági- és távközlési szakértői csapattal támogatja, illetve követi és ellenőrzi a hálózattervezés és kivitelezés teljes folyamatát a műszaki átadásig és fizikai projektzárásig.

A Program megvalósítása a konvergens régiókban uniós közös finanszírozású GINOP 3.4.1 forrásból, a Közép-Magyarországi régióban (KMR) teljes egészében hazai forrásból, valamint az önerős fejlesztések tekintetében a szolgáltatók önfinanszírozásával történik. A támogatott programok keretében 501 ezer csatlakozás (lakossági, üzleti, közintézményi) kiépítésére kerül sor, míg az önerős vállalásokkal 407 ezer szélessávú kapcsolat létesülhet. A 2020 elején megjelenő negyedik körös GINOP 341 pályázat sikeres lebonyolításával a pályázatos igényhelyszám még tovább növekedhet.

A szélessávú hálózat kiépítésének fő technológiai, pénzügyi mutatói:

  • 19.000 km optikai kábel építése
  • 3.000 km új hálózati infrastruktúra (alépítmény)
  • 87% FTTH technológiával megvalósított projektben finanszírozott igényhely
  • 67% FTTC technológiával megvalósított önerőből létrehozott igényhely
  • 59 milliárd HUF (178 M€) állami támogatás
  • 152 milliárd HUF (460 M€) projekt összköltség
  • 2,2% programmenedzsment költség IT támogatással együtt (teljes programköltséghez viszonyítva)

A SZIP 1.0 Program keretében eddig 4 pályázat kiírására került sor (GINOP 3.4.1 – 1,2; KMR; komplex), az ötödik pályázat („Kimaradók fejlesztése”) 2020 év elején, hamarosan kiírásra kerül.

A benyújtott 388 pályázatból 216 pályázati egység (járás) hálózatának kiépítése, átadása és üzembe helyezése folyik. A 2018-as online mapping alapján, a SZIP programban megvalósuló fejlesztési és önerős szélessávú csatlakozások hozzáadott értékével a 2,867 millió háztartás 100 Mbps sebességű lefedése biztosított az ország 3527 településén. 2018 év végéig a Program első fázisának (1.0) befejezéseként a SZIP mobil szolgáltatás bevezetésével az ország 30 Mbps újgenerációs hozzáférési hálózati teljes lefedése megvalósult.

Az elért munka nemzetközi elismeréseként a 2017-es és 2019-es „European Broadband Award” gálán a legjobb három európai állami finanszírozású projekt közé sikerült bekerülni.

A program promóciós videója alább nézhető meg:

A 2019-től induló SZIP 2.0 projekt keretében az új célok és a visszamaradt feladatokra tekintettel egyrészt a még nem menedzselt ellátatlan mintegy 63 ezer igényhely pályáztatása és az egyre kiterjedtebb és előrehaladottabb kivitelezések „felügyelőmérnöki kézben tartása” képezik a fő célkitűzéseket. A további új célokat és feladatokat a „Gigabit alapú társadalom” és 5G stratégiákban lefektetett akciótervek képezik. Ezen programokhoz ugyanúgy szükség van egy megbízható alapadatbázisra, amit az online mapping évenkénti ismétlésével és a szolgáltatók által beküldött adatok minőségének javításával lehet támogatni. Ehhez jelentős hatósági támogatást (NMHH) kap a program. További segítséget nyújtanak az új pénzügyi ciklus szélessávú hálózati tervezésének előkészítéséhez a magyarországi BCO (Broadband Competence Office) tagok részére nyújtott uniós oktatás (workshop és webinar) és a segítségükkel megvalósított és később szervezésre kerülő hazai rendezvények (pl.: CEF 2.0 workshop). A BCO hálózatban hazánkat két KIFÜ-s SZIP programirodai munkatárs képviseli.

SZIP Mobil szolgáltatás

A Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében vezetékes technológiával a jelenleg még el nem ért területek lefedése érdekében egy speciális szolgáltatás, a „SZIP Mobil” bevezetése történt meg. A SZIP Mobil azon háztartások számára nyújt – a vezetékes NGA szolgáltatások minőségét a lehető legjobban megközelítő – vezeték nélküli technológiára kifejlesztett szolgáltatásokat, amelyek vezetékes technológiával egyelőre nem férnek hozzá a szupergyors internethez.

Tovább a szip mobil leíráshoz ->

Konzultáció

Az eddigi legnagyobb volumenű hálózatfejlesztés eredményes végrehajtása érdekében frissítésre kerül az országos szintű adatbázis az újgenerációs szélessávú lefedettségről. A következő évek beruházásait megalapozó adatok pontosításához a kormány a lakosság és a települési vezetők közreműködését is kéri.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium online konzultációt indít, amelynek keretében az állampolgárok 2020. augusztus 8-ig a szipkonzultacio[at]kifu[dot]hu e-mail-címen keresztül jelezhetik, ha a SZIP konzultációs térképen szereplő, szélessávú internettel jelenleg nem lefedett címek eltérnek az általuk tapasztalttól. Nem lefedett címnek azt tekintjük, ahol igény esetén nem áll rendelkezésre legalább 30Mbps névleges letöltésű sebességű internet egyetlen szolgáltatónál sem.